Gy. K: Melyik szettben érezted jobban magad a fotózáson?

SZ. M: A másodikban. A kabát miatt. Szeretem ezt a fajta hosszú őszi-téli elegánsabb kabátot. Mert ezt mindig fel lehet venni egy farmerral, és elegáns de mégsem, sportosan elegáns, ha létezik ez a kategória. A másik szett nem annyira az enyém, megmondom őszintén. Én szeretem a farmert vegyíteni egy elegánsabb ruhadarabbal, és ez a hosszú kabát egy elegánsabb darab.

Gy. K: Tényleg jól is állt. Amikor reggel öltözködsz, akkor megtervezed hogy mit veszel fel vagy leveszed a legfelső darabot ami a szekrényben van?

Sz.M: Meg nem tervezem, de amikor kiveszem a szekrényből akkor próbálom természetesen a napi elfoglaltságoknak megfelelő ruhát felvenni, ami azért általában egy farmer egy póló, és ilyen időben pulóver meg kabát. Nem szoktam túlbonyolítani az öltözködésemet, próbálok a színekre odafigyelni, de mivel otthon azok a színű ruhák vannak amiket én vásároltam, ezért nem bonyolult.

Gy.K: Igen, és ezek milyen színek?

Belenézek a szemébe, hogy ebben a fényben is megfigyeljem, valójában milyen árnyalatú...kérdőn néz rám.

Gy.K: közben nézem a szemed színét... :)

Sz. M: Sötétkék, fehér. Általában a póló fehér szokott lenni, sötétkék szokott lenni a pulóver, de van szürke pulóverem is, zöldes is sötétebb, van világosabb kék pulóverem is. Változó..

Gy.K: Amikor vásárolgatod ezeket, akkor ami megtetszik megveszed, vagy tudod, hogy konkrétan mik azok a színek amiket szeretsz és azok közül válogatsz? Vagy csak ránézel egy ruhára és ha megtetszik elviszed?

Sz.M: Nem, általában elég gyorsan vásárolok és nem tervezgetek. Ha vásárolni megyek és valami megtetszik, akkor azt megveszem.

Gy. K: Ehhez kapcsolódna a következő kérdésem, hogy mennyire vagy tudatos vásárló. Tehát elhatározod, hogy na most elmegyek és veszek magamnak ruhákat.. Vagy sétálsz és...

Sz. M: Nem, ad-hoc jelleggel szoktam -vág közbe - Ha valamiért bemegyek valahova, mondjuk vegyük ezt a mai alkalmat példának: bejövök ide mert találkozom valakivel egy kávéra és sétálgatok és közben látok valamit akkor lehet, hogy megveszem. Általában az nem szokott sikerülni, és nem is szeretek úgy hogy na most akkor vennem kell egy farmert mert akkor nem találok.

Gy.K: Igen, ezt akartam tudni. És amikor választasz egy ruhát akkor mi a fő szempont, hogy inkább kényelmes legyen vagy inkább divatos?

Sz.M: Nem tudom, hogy mit jelent az hogy divatos. Hmm. Nem tudom, ami nekem tetszik és kényelmes én azt veszem meg. Nem feltétlenül a divatot követem. Nem azért mert "én teremtem a divatot" hanem mert nincs mit követni, annyiféle stílus van, jelen pillanatban például nem tudom hogy mi a divat. Különböző korosztályok, különböző ruhákban mászkálnak. A kettő között vagyok valahol, mert túl vagyok a nagyon fiatal tépett farmeres korszakon, és a sokfeliratos ruhákon, azokat egyébként sosem szerettem. Inkább a szolidabb, letisztultabb darabokat részesítem előnyben.

Gy.K: És mennyire vagy márkahű? Vagy van-e amit mindig választasz?

Sz.M: Márkahű abszolút nem vagyok.

Gy.K: Tehát nincsenek konkrét boltok, ahova rendszeresen mész, hanem teljesen attól függ, hogy merre jársz és mit látsz meg.

Sz.M: Hát, ha valahol vásárolok valami jót akkor azért oda visszatérek. De nincs az hogy csak egyfajta márkájú ruhában vagyok hajlandó megjelenni. Sokféle ruhám van.

Közben megérkezik az ebéd.

Gy.K: Tudsz mondani egy olyan híres férfit, akinek a stílusa tetszik? Nem úgy, mint ember hanem abszolút a stílusát, külsejét tekintve? Tehát nem úgy, hogy ő most jófej vagy példakép, hanem öltözködését nézve.

Sz.M: Tehát csak a külsőre gondolsz? Hm, az a baj, hogy nem tudom elvonatkoztatni a személyiségtől. Mert hiába öltözik valaki jól, ha valakit nem szívlelek akkor nem látom csak úgy kívülről, az egész embert egyben nézem. Ilyen szempontból, nem tudok mondani.

Mosolyogva bólogatunk mindketten (két Krisztina), mert abszolút egyetértünk ezzel az álláspontjával.

Gy.K: És akkor ha egybe gondoljuk?

Sz.M: Egybe? Hát vannak. Nagyon sok stílusos ember van, egyet nem tudok kiemelni, de színeszek közül, például Sean Connery-t nagyon szeretem, annak ellenére hogy egy idős ember még mindig nagyon stílusosan viselkedik. De nagyon sok mindenki van.

Gy.K: Abbahagyjuk, és folytatjuk ebéd után? :)

Sz.M: IGEN! :)

Ebéd közben beszélgetünk a szálkás szőrű kis tacskójáról, aki mindenhova elkíséri Marcit, most sem volt másképp, ám az interjú alatt ő az igazak álmát alussza végig.

Gy.K: Csak este adsz enni a kutyusnak vagy napközben is?

Sz.M: Háromszor kap enni. Hát most egy kicsit csúszik.

Gy.K: De hoztál neki enni?

Sz.M: Hát, hoztam de nem adok neki most mert akkor.... - a lányok közbepoénkodnak h csúnya lesz a kocsi hazafelé - Majd kap ha hazaértünk.

Gy.K: Kertben lakik?

Sz.M: Egy lakásban lakunk most, de nem szobakutyának van nevelve. Nekem a kettő nem ugyanaz. Attól mert lakásban lakik nem szobakutya, nincs úgy nevelve hogy kis ruhácskát kap és kézben van. Reggel általában elmegyünk sétálni. DE összevissza változik, mert tényleg állandóan velem van.

Közben kérjük a desszertet.. Túrós málnás palacsintát kér-dupla málnával.

Sz. M: Kérdezhetsz közben.

Gy.K: Ha otthon vagy, és nem kell menned sehova, csak mondjuk sétálni a kutyával akkor mit viselsz. Van olyan, hogy otthoni ruha?

Sz.M: Régen nem volt otthoni ruhám, mert lusta voltam átöltözni. Most már nem vagyok lusta, és átöltözöm attól függően hogy milyen évszak van, annak megfelelően kényelmes ruhába belebújok.

Gy.K: Melegítő, rövidnadrág?

Sz.M: Melegítő vagy egy sort.

J.K: Ez miért változott meg?

Sz.M: Mert fiatalon hazamegy az ember, lerúgja a cipőjét és elvan az utcai ruhájában, a farmerben. Az ágyamba sosem feküdtem be utcai ruhával, de mondjuk a kanapéra lefeküdtem. Most pedig ha hazamegyek, azért teszem mert pihenni akarok, és azt kényelemben szeretném. Régen, fiatalon nem akartam pihenni :)

Nevetünk :)

J.K: Most már öreg vagy? :)

Sz.M: Neem, de most már van célja bizonyos tevékenységeknek nem csak megszokásból történnek.

Gy.K: Kriszti nagyon jót kérdeztél... Marci te öregnek érzed magad? Nem is úgy kérdezem, hogy öregnek...hanem, hogy érzed magadon az idősödést?

Sz.M: Szerintem nagyon nagy baj lenne, ha nem érezném. De nem tartom magam idősnek, vagy koravénnek. Egyszerűen csak azok amik régebben érdekeltek, azok most nem feltétlenül foglalkoztatnak. Ahogyan régebben az ember többet járt szórakozni és bulizni, ma már inkább leül és egy bor mellett vagy egy vacsora mellett jobban érzi magát. Mert tudja, hogy mit ad az és mit az ez. Ettől függetlenül néha elcsábul az ember és akkor elmegy szórakozni, de ami régen másnapra feldolgozásra és kipihenésre került az most három nap.

Gy.K: Hát ez tök jó, nagyon igaz...

Egymásra nézünk Krisztivel, és mosolygunk...mi is sokszor megbeszéltük már, hogy ez így van! 

Gy. K: Teljesen mást kérdezek: miben alszol? Van pizsamád, vagy pólóban?

Sz.M: Nem szeretem a pizsamát. Télen néha felveszek egy pólót. Mióta van fűtés a lakásokban, azóta nincs szükség rá.

Ezen nevetnem kellett. Úgy mondta, mintha nem tudom milyen öreg lenne.

Gy.K: Nem úgy mint fiatal korodban amikor még nem volt? :)

Sz. M: Nevet - Nem tudom, teljesen feleslegesnek tartom a pizsamát, megmondom őszintén. Kényelmetlen, nem szeretem.

Gy. K: Volt már egy ilyen kérdésem, de most nőkre kérdezem. Van olyan nő, akinek a stílusa tetszik?

Sz. M: Abszolút. Nőben többet tudok mondani. Például Cate Blanchett. Vagy van egy francia színésznő, akinek gyorsan akartam mondani a nevét volt most Magyarországon, Miskolcon méghozzá... Juliette Binoche-ra gondolok. Mindjárt mondok még...Marion Cotillard péládul.

Gy.K: Tehát a francia vonal?

Sz.M: Igen.

Gy.K: Ez most mint stílus, vagy mint Nő?

Sz.M: Hát, mint nő. De nem tudok elvonatkoztatni, ahogy mondtam. A filmjeik miatt nem tudok elvonatkoztatni, jól voltak felöltöztetve bizonyos filmjeikben. Ha már a stílust nézzük, ezen kívül pedig amit viseltek azt jól viselték. Bár meg nem tudom mondani miben voltak.

Gy.K: Nem baj ,nagyon jó amit mondasz - és közben egyél nyugodtan ám.. :D Én azt tanítom a nőknek, fontos, hogy tudják viselni azt ami rajtuk van.

Sz.M: Abszolút. Szerintem egy farmer-strandpapucsban is tud egy nő mutatós lenni, ha úgy közlekedik. Nem gondolom hogy feltétlenül a ruha adja meg a stílust, hanem az ember maga a stílus. Aztán hogy mibe van felöltöztetve az egy másik dolog.

Gy. K: Új idézeteket fogunk csinálni...

Elképzeltem, hogy ilyen fotókat fogok feltenni a STILUSBLOG.hu oldalamra a jövőben :)))) 

Sz.M: Ajjaj, az, nem jó. :)

Gy. K: Nagyon tetszett amit mondtál.

Sz.M: Tudod az a baj, hogy manapság nagyon sokan összekeverik a stílust és a ripacskodást szerintem. Valaki azt gondolja, ha minél trendibben és ripacskodóan viselkedik, akkor az az ő stílusa. És ezért ez a stílus már a ripacskodásba csap át. Úgy mondom inkább, a stílusos ember sosem magamutogató. Azt csak utána veszed észre, hogy ennek stílusa volt, s nem azért mert mutogatja hogy ,mennyire nagy stílusa van.

Közben Marci tovább eszik, én pedig elképzelem a fenti mondatot is egy fotón :))))

Sz. M: Kérdezz közben nyugodtan.

J.K: A te stílusod tudatos? Te jól érzed magad a bőrödben?

Sz.M: Melyik kérdésre válaszoljak a kettőből?

J.K: Összefügg egy kicsit, nem?

Sz.M: Nem gondolnám hogy tudatos, de valamilyen téren meg igen. Mert nyilván hatnak rám a külső dolgok is, és nézelődöm és tudatosan az tetszik és megveszem, mert jól néz ki. Hogy mondjam, én nem "teremtem a divatot", nem vagyok egy olyan ember akiről úgy fognak megemlékezni, hogy...

Gy. K: Neked a divat és a stílus ugyanaz?

Sz.M: Nem, nem feltétlenül. De vannak azért átfedések természetesen. Nem ugyanaz a két fogalom, de ettől függetlenül a stílus hatással van a divatra. Ha a divat hatással van a stílusra akkor az már szerintem más, az nem jó, mesterkélt. Az már nem ösztönös, nem is jó így. Azért mert valaki vesz egy öltönyt mondjuk itt vagy ott és azt felveszi azt egy bevásárlóközpontban sétálgatásra és komolynak érzi magát, mintha egy színházba menne éppen, az ripacskodás.

Eszik tovább...

Gy.K: Kriszti kérdezett még egyet: jól érzed magad a bőrödben?

Sz.M: Jól, igen.

Határozottan ránk néz. Mindketten megelégedetten nyugtázzuk, hogy valóban jól érzi magát a bőrében, mert egyből rávágta az igent.

Sz. M: Erre csak röviden tudok válaszolni, mert ha hosszan tenném akkor az már nem jó.

Gy.K: Ez így van, nagyon is jó így. A stílus mint szó, mit jelent neked? Öltözködésre vonatkoztatod, vagy az élet más területein is fontos? Legyen az lakberendezés vagy bármi más.

Sz.M: Szerintem a stílus az élet nagyon sok területén jelenik meg. Stílusosan lehet élni, és stílusosan meg lehet halni. Stílusosan lehet öltözködni, vagy berendezni egy lakást.

Befejezi az evést.

Gy.K: Szeretnék teljesen mást is kérdezni, ami nem stílussal kapcsolatos. Mi leszel, ha már nem leszel vízilabdázó? Tervezel-e a jövődre nézve, amikor nem az lesz a napi fő hivatásod hogy sportolsz? Erre gondolsz?

Sz.M: Nehéz erre válaszolni. Szeretnék a pólóban maradni, mert szeretem. Ebben vagyok 25 éve, ehhez értek. Ha minden jól megy a hobbim lesz a munkám - a vízilabda.

Gy.K: Hogyan képzeled el magad 80 éves korodban?

Elgondolkodik...

Sz.M: Szeretném még járni az erdőt, kint lenni a természetben, sétálgatni a szabadban a kutyáimmal és várni az unokáimat, miközben a nagymamájuk főz valami finomat.

Gy.K: És mit főz a nagymamájuk?

Sz.M: Amit a gyerekek kérnek. Teljesen lényegtelen lesz, hogy én mit szeretek. Azt fog főzni, amit ők kérnek :)

Gy.K: Ha lesz fiad akkor szeretnéd, ha ő is vízilabdázó lenne? S ebben két kérdés is van.

Sz.M: Igen igen. Igazság szerint, jó lenne de erőltetni nem szeretném. Bármit csinálhat, mindenben támogatni fogom.

Gy.K: Igazából ennyi lett volna, nagyon köszönjük a lehetőséget.

Sz.M: Nagyon szívesen, én is köszönöm.

Kéri a számlát, és abban pillanatban kiteszi a kártyáját is. Hirtelen meglepődök, hiszen mi hívtuk meg...de azt hiszem IGEN. A stílus maga a FÉRFI.

A fotóanyagot itt tudod megnézni>>>


Interjú, styling: Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó
Fotók: STILUSBLOG.hu- Jenei Krisztina (a képek szerzői jogvédelem alatt állnak)
Ruhák: NAUTICA, GANT